A repertóriumról*

A repertórium három részből áll:

1. Szerzői betűrendes rész

2. Tárgyszóindex

3. Bokrosított tárgyszójegyzék

Az egyes tételek felépítése a következő: szerző, cím, (ha van, alcím is) évfolyam, szám (zárójelben év és hónap), lapszám. A folyóirat utolsó két évfolyamának jelzésében elmaradt a hónapok közlése, ezért ilyen esetben az a repertóriumban sem szerepel. A bibliográfiai leírást esetenként [ ] zárójelben néhány szavas annotáció követi, amely vagy a közlemény tartalmára, vagy annak megjelenési körülményeire vonatkozik.

A szerzők alfabetikus sorrendben követik egymást. A szerzőség minősége: - írta, - közli, - ismerteti, - összeállította, külön említést nyer. E kategóriákon belül a közlemények a megjelenés időrendjében követik egymást. Ha egy szerző írásához a folyóiratban hozzászólás, kiegészítés, vagy vitacikk kapcsolódott, az a szóbanforgó közlemény után kap helyet.

A folyóiratban szereplő szerzői szignók és álnevek feloldása a lehetőség szerint megtörtént. Ahol a szerző kilétét nem lehetett teljes bizonyossággal megállapítani, ott a szignó illetve az álnév került az alfabetikus rendbe. Társszerzős közlemények esetén minden egyes szerzőnél szerepel a megjelenés, a társszerzőket is feltüntetve.

Tárgyszóindex

A kiemelt tárgyszavak betűrendben követik egymást. A tárgyszavak kiválasztásánál a t a r t a l o m volt a legfontosabb szempont. A közlemények címe - főként tudományos jellegű írásoknál - a tartalomra is utal. Ilyenkor a címben szereplő releváns szó tárgyszóként jelenik meg az indexben. Ez a módszer azonban nem volt alkalmazható a szépirodalmi művek esetében, hasonlóképp a szaktudományi jellegű tanulmányok egy részénél. Ezért a közlemény tartalmára utaló tárgyszót választottuk, irodalmi műveknél, kritikáknál viszont az alkotások műfaját (líra, novella, dráma, stb.) soroltuk tárgyszóindexbe.

A tartalom mellett szükségesnek mutatkozott a földrajzi nevek tárgyszóként való megjelenítése is. A tárgyszóindexbe felvett földrajzi nevek nyelvészeti, régészeti, helytörténeti, illetve művelődéstörténeti vonatkozásban kerültek felsorolásra. Erdélynek földrajzi névként való megjelenítése is csak fenti esetben történt, hiszen csaknem valamennyi közlemény valamilyen módon Erdélyhez, vagy Magyarországhoz kapcsolódik.

A folyóiratban szereplő testületekről, intézményekről szóló tanulmányok, ismertetések szükségessé tették a testületek és intézmények tárgyszavakkénti kezelését. Ugyanígy jártunk el a folyóiratszámok ismertetésénél, amikor a folyóirat címét tekintettük tárgyszónak. Az indexbe minden esetben a testületek teljes neve került.

A közlemények egyrésze olyan személyiségekkel foglalkozik, akik szépírói, történelmi, művelődéstörténeti, tudománytörténeti szempontból jelentősek. A tárgyszóindexben ezen személyiségek neve a betűrendben megtalálható. A régi időkből sok olyan név is előkerült, amely nem közismert, ezért a szóbokrokban a perszonális tárgyszavak is helyet kaptak. A tárgyszóindexben minden esetben közöljük a születési és halálozási évet, szükség esetén a személyiség kilétét.

A fentebbi tárgyszótípusok a közlemény tartalmának jelölésére szolgáltak. A megjelenések formája felőli közelítés formai tárgyszavak indexbe sorolását is szükségessé tette. Ilyenek: bibliográfia, forráselemzés, forráskiadás, forrásközlés, méltatás, nekrológ, statisztika, vers, vita. A "forráskiadás" tárgyszó alatt a már megjelent forráskiadványról van szó. A "forrásközlés" a folyóiratban közölt forrásokra, dokumentumokra utal. Hasonló megkülönböztetést jelent a "líra" és a "vers" tárgyszó. Az előbbi a közlemény tartalmára (pl. verseskötet ismertetése) az utóbbi a folyóiratban megjelent versre vonatkozik. A "vita" tárgyszó alatt a folyóiratban megjelent viták sorakoznak.

Mint arról már szó volt, a folyóiratban sok ismertetés jelent meg. Az ismertetések teljes bibliográfiai leírása a szerzői betűrendes részben az ismertetést közlő szerző neve (születési és halálozási éve), a tárgyszóindexben pedig az ismertetett mű szerzője, valamint tartalma szerint került besorolásra. A szerzők tárgyszóindexben való megjelenése jelzi, hogy az Erdélyi Irodalmi Szemle mely honi és külföldi szerzők munkásságát kísérte figyelemmel.

Az ismertetett munkák könyvészeti leírása a folyóiratban sok esetben hiányos. Egységesítés céljából kiegészítéseket eszközöltünk a címleírás pontossá, illetve teljessé tételéért. Esetenként, ha a magyarországi könyvtárakban a mű, vagy folyóirat nem volt megtalálható, erre nem került sor. A repertóriumban a kiegészítések jelölésétől eltekintettünk.

Egyes tárgyszavak az összes lehetséges kapcsolással fordulnak elő (egyház, görög katolikus -, református, - , római katolikus, stb.), így együttesen is áttekinthetők. Hasonlóan jártunk el az irodalomtörténet, a kapcsolat, nyelvemlék, stb. tárgyszavak esetében, és mindenkor a jelzős szerkezettel utalást is eszközöltünk. (Pl. Görög katolikus egyház, felvilágosodáskori irodalomtörténet, román nyelvemlék, stb.).

Bokrosított tárgyszójegyzék

A repertórium harmadik része tulajdonképpen eligazítást nyújt a tárgyszóindex használatához. A tárgyszóindex betűrendes sorolása a szoros, vagy rokon témaköröket szétszórja, így a keresés nehézkessé válna. Mivel a folyóirat nem szorítkozott egy tudományág művelésére, a bokrosított tárgyszójegyzék igen nagy szerepet kap. A szóbokrok a repertóriumban található tárgyszavak tartalmi kapcsolatait tárják fel különféle megközelítésből, s így eligazítást nyújtanak az egyes tudományágakhoz tartozó írások kereséséhez. Egy tárgyszó értelemszerűen több bokorban is helyet kapott.

* Diószegi Mária eredeti ismertetőjének az elektronikus repertóriumra alkalmazott, szerkesztett változata. A digitalizált adatbázis létrehozásában Pál Éva Edit közreműködött.